Ünnepváró gyertyagyújtás 2021. december 21.

"Szép Tündérország támad föl szívemben

Ilyenkor decemberben.

A szeretetnek csillagára nézek,

Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,

Ilyenkor decemberben."

Juhász Gyula szavaival sok szeretettel és tisztelettel köszöntök minden kedves megjelent ünneplőt!

Karácsonyt ünnepelünk! De mit is jelent a karácsony? Maga a szó az egyik elmélet szerint a latin creatio, vagyis teremtés szóból ered, a magyar nyelvben szláv közvetítéssel jelent meg. De van egy olyan elmélet is, amely a kerecseny szavunkból származtatja.

A pogány vallások ebben az időszakban a Yule ünnepét ülték, ami a fény eljövetelét jelentette, hiszen ilyenkor kezdenek hosszabbodni a napok.

A zsidó vallás a hanukát ünnepli, amely a fény, és egyben a jeruzsálemi szentély újraszentelésének ünnepe.

A karácsony a világ keresztény hívőinek számára Jézus Krisztusnak, a Megváltónak a születését jelenti. Egy júdeai kis településen megszületett egy gyermek. Mostoha körülmények között, egy istállóban, állatokkal körülvéve jött a világra, de mégis Ő lett a leghatalmasabb király! Szeretetet és békét hozott az emberek közé. Azt, amire a mai rohanó világunkban a legnagyobb szükségünk van, mégis mindig háttérbe szorítjuk.

Az elmúlt rendszerben, amikor gyerekek voltunk, a karácsonyt a szeretet ünnepének nevezték. És bár valóban az is, mégis sokkal több ettől.

Furcsa, kettős érzés volt a karácsony. Az iskolában azt tanultuk, hogy Jézus nem létezett, a születése csak mese. Karácsonykor mégis a Jézuska hozta az ajándékot. Amikor összegyűltünk a fa előtt, az ajándékok bontogatása közben karácsonyi dalokat énekeltünk - köztük a Mennyből az angyalt is! Béke és szeretet fogott minket körbe, és valahol éreztük, hogy ez sokkal több attól, amit a mindennapokban éreztünk egymás társaságában.

A karácsony az egyetlen ünnep, amely dacolni képes a korok múlásával, a szokások és hitek változásával, az egész ránk zúdult új világgal. Varázsa, szépsége évről évre visszatér.

Minden karácsonykor felzendül ugyanaz a dal, mintha más nem is lenne a világon. Mindenki másról álmodik, a gyerekek a karácsonyfa állandó bőségéről, a szülők, nagyszülők jóságáról. A karácsony varázsát, szépségét a gyermekek értik igazán. A kicsi gyermeknek még az a természetes, hogy világuk az örömökre épül, boldogságban, békességben élnek, nem kell félniük semmitől. A karácsony mindenkiben felidézi a boldogságot, és elgondolkodik azon, mi lenne, ha ez mindig így lenne, ilyen lenne a világ.

Hogy valóban ilyen lesz-e, csak rajtunk múlik! Egyetlen ember nem tud békét teremteni a világban, de ha képes önmagában békét teremteni, akkor sok ilyen ember összefogásából egyszer talán eljön a világba is a béke. Nem a mi életünkben, és valószínűleg nem is a gyermekeink életében, de ha a karácsonyi béke és szeretet a hétköznapokban is megmarad a szívünkben, akkor egyszer el fog jönni. El fognak hallgatni a fegyverek, nem lesznek éhezők. Hiszen Krisztus ezt ígérte nekünk a halálával, és egy hívő ember ebben nem kételkedhet.

Karácsonykor minden ember egy kicsit magába néz, számot vet az eltelt esztendővel, tetteivel. Mérlegre állítja az életét, és figyeli, billen-e a serpenyő valamelyik oldalra. De tudnunk kell, hogy nem az az igazán fontos, hogy arra billenjen, amerre szeretnénk, hanem az, hogy megtettünk-e mindent azért, hogy a jó oldalra billenjen.

A karácsony csodája az, hogy ilyenkor az emberek szíve a jó felé fordul, de az igazi nagy csoda az lenne, ha ez egész évben így lenne.

Ezért kell nem csak karácsonykor, hanem minden napon figyelnünk egymásra, szeretetet és megbocsátást adnunk egymásnak. És ha ezt meg tudjuk tenni, a szívünkben mindig karácsony lesz.

Wass Albert szavaival fejezem be köszöntőmet:

"Karácsony készűl, emberek!

Szépek és tiszták legyetek!

Súroljátok föl lelketek,

csillogtassátok kedvetek,

legyetek ujra gyermekek

hogy emberek lehessetek!"

Áldott, békés karácsonyt kívánok!

Laczikné dr. Barati Katalin

jegyző