Jelenlegi hely

Örökölt tehertételeink

Csontvázak dőlnek ki a szekrényből II.

Csatornaberuházás - Avagy: mit rejtenek a miszteriózus módon eltűnt, majd részben előkerült iratok?

Sursum vivere

„Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.” (Mt 7:15)

„Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománnyal és gonoszsággal.” (Lk 11:39)

„Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás; Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék.” (Lk 12:1-2)

A 2000-es évek első felében Adács, Atkár, Csány és Vámosgyörk közös csatornaberuházást valósított meg. Ideje, hogy az ezzel kapcsolatos helyi visszaélések és jogszabálysértések / törvénytelenségek is napvilágra kerüljenek. Helyszűke miatt nem foglalkozunk most azzal az egyébként kardinális kérdéssel, hogy a szennyvízkezelés választott módja a legelemibb ökológiai ismeretek teljes hiányáról árulkodik. Szintén nem foglalkozunk most azzal, hogy a választott konstrukció milyen műszaki színvonalon is valósult meg. (Mindenki tapasztalhatja a gyakori üzemzavarokat.) Ahogyan azzal sem, hogy a négy település közül miért csak Csányon épült ki nyomott rendszerű csatornahálózat (mely a minden egyes háztartáshoz telepített szivattyúk miatt köztudomásúlag a létező legdrágábban üzemelő, a lakosságot leginkább megterhelő rendszer). Arra sem térhetünk most ki, hogy Csányon a csatornaberuházás óta járhatatlanok az utak, lévén hogy nem akadt senki, aki a(z azóta már persze megszűnt) fővállalkozón számon kérte és behajtotta volna az utak helyreállításának (Fővállalkozási szerződésben vállalt) kötelezettségét.

Kizárólag arról ejtünk most szót, hogy egy település gátlástalan és felelőtlen vezetése milyen módszerekkel is képes keresztülvinni egy első látásra is kétes, sokak szerint törvénytelen konstrukciót, évtizedekre meghatározva és zsákutcába víve a faluközösség (szennyvízkezeléssel kapcsolatos) jövőjét.

A négy település (köztük sajnos Csány is) az „Ökotám 2000” beruházási-finanszírozási rendszert alkalmazta a csatornázások megvalósítására. „Hogy néz ki az ÁSZ [Állami Számvevőszék] által pazarlónak minősített, nehezen átlátható, sokszereplős beruházási rendszer? … A beruházást végző fővállalkozótól az önkormányzatok indokolatlanul magas összegű díjat kapnak közterület-használat és szervezés címen: a pénz… az erre a célra létesített alapítványhoz kerül. Az ÁSZ szerint a fővállalkozó által az önkormányzatoknak fizetett díj a beruházás kivitelezési költségeinek 32-62 százalékát [!] is elérheti. A fővállalkozó ezt a díjat költségként elszámolja. Mivel az állami támogatás nagysága a beruházás összköltség alakulásától függ, minél drágábban dolgoznak, annál több állami pénzt kapnak. Az alapítványok másik bevételi forrása a csatornázásra váró magánszemélyek befizetéseiből származott. A közmű építésében érintett magánszemélyeknek az alapítvány akkor adott támogatást, ha lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek. Az itt levő megtakarításokat, az ahhoz kapcsolódó kamatokat, valamint a lakás-előtakarékoskodóknak járó állami támogatásokat a vízközmű társulatok használták fel. Így a társulatok mintegy befektetési formaként használták fel a magánszemélyek lakás-előtakarék szerződéseit.” – írta a konstrukcióról annak idején az www.origo.hu.

Nézzük meg, hogy mindez hogyan, milyen lépéseken keresztül, milyen visszaélések révén valósult meg Csányon. A történések megint iskolapéldáját adják annak, hogy hogyan lehet egy képviselőtestületet az orránál fogva vezetni, és hogy hogyan kell az egy-két ember által meghozott súlyos döntéseket a mit sem sejtő testülettel utólag legitimizáltatni. Roppant tanulságos az is, hogy hogyan bújnak az igazi felelősök az alulinformált, mit sem sejtő testület kollektívuma mögé.

[Mivel korábbi (adatokat, neveket, dátumokat stb. tartalmazó) írásaink kapcsán némely notórius jellemtelenkedők sajátos módon a napot is lehazudnák az égről, jónak látjuk ezúttal a hivatkozott dokumentumokat is hozzáférhetővé tenni. Aki tehát ezekre is kíváncsi, megtalálhatja őket cikkünk online változatánál, az alábbi linken: http://csany.hu/hu/node/432]

1. Keretszerződés az ÖKOTÁM Alapítvánnyal

Morvai István volt polgármester 2003. nov. 7-én a képviselőtestület tudta és felhatalmazása nélkül keretszerződést írt alá Csány község Önkormányzata nevében az ÖKOTÁM Alapítvánnyal az ÖKOTÁM 2000 beruházási rendszer alkalmazásáról. (1. MELLÉKLET) Mindez a testület felhatalmazása nélkül történt, hiszen a testület csak 2003. nov. 27-én döntött egyáltalán az ÖKOTÁM konstrukció alkalmazásáról (57/2003. (XI.27.) testületi határozat), és csak kb. fél év múlva, 2004. ápr. 16-án hatalmazta fel a polgármestert a keretszerződés aláírására (11/2004. (IV.16.) testületi határozat). [A cikkünkben hivatkozott testületi határozatok megtalálhatók / letölthetők a www.csany.hu honlapról, ill. innen: http://csany.hu/hu/node/20]

2. Túlárazott beruházás-szervezés

2.1. 2003. dec. 16-n a Képviselőtestület jóváhagyta általánosságban, hogy az Önkormányzat a beruházás „szervezéséből” származó bevételét az ÖKOTÁM Alapítványnak adományozza (65/2003. (XII.16.) testületi határozat), anélkül azonban, hogy a Testület tudomására hozták volna, hogy itt valójában milyen nagyságú összegről is van szó. Sem az akkori képviselő-testületi tagok, sem a mostaniak, sem a település lakossága nem tudja azóta sem, mekkora összegről is mondott ezzel le a gáláns Önkormányzat. Ideje hát, hogy mindenki megtudja: nettó kb. 30 millió Ft-ot, egész pontosan 30 164 400 Ft-t (!) adományozott oda ekkor az Önkormányzat az ÖKOTÁM Alapítványnak (2. MELLÉKLET).

2.2 A „beruházás-szervezési” feladatok ellátását a 2003. dec. 18-án kötött Megállapodás tartalmazza (2. MELLÉKLET). E megállapodást a testületi tagok „természetesen” nem láthatták, pedig a 2 nappal korábbi, a beruházás „szervezéséből” származó bevételről döntő testületi ülésen igazán megmutathatták volna nekik. Négy nap múlva, dec. 22-én az Önkormányzat már ki is számlázta a GEOTORR Kft.-nek a szóban forgó 37 705 500 Ft összeget (3. MELLÉKLET). Mivel négy nap alatt semmi módon nem lehet olyan szervezési munkát elvégezni, aminek ennyi lenne az ellenértéke (pláne úgy, hogy a négy napból kettő: 20. és 21. hétvége), ezért nyilvánvaló, hogy tényleges teljesítés nélküli színlelt és irreálisan túlárazott megállapodásról van szó.

3. Túlárazott közterület-használat

3.1. 2004. június 22-én Szerződés köttetett az Önkormányzat és a GEOTORR Kft. (mint Kivitelező) között egyrészt arról, hogy a GEOTORR Kft. közterület-használati díjat fizet az Önkormányzatnak, másrészt arról, hogy az Önkormányzat e közterület-használati díjból származó bevételét úgyszintén az ÖKOTÁM Alapítványnak adományozza. E Szerződést Morvai István volt polgármester és dr. Balázs László volt jegyző szokás szerint szintén testületi felhatalmazás nélkül írta alá. A faluban egyetlen ember sem tud róla, beleértve az akkori képviselőket is, a mai napig sem, hogy mekkora közterület használati díjak is folytak be annak idején az Önkormányzathoz, de csak azért, hogy rögtön az ÖKOTÁM Alapítványhoz kerüljenek. Ideje hát ezt is nyilvánosságra hozni. Először azonban arra kérek mindenkit, hogy üljön le, mert úgyis le fog: a felhatalmazás nélkül aláírt szerződés ugyanis több mint fél milliárd Ft, egész pontosan 545 371 684 Ft + áfa, azaz ötszáznegyvenötmillió-háromszázhetvenegyezer-hatszáznyolcvannégy Ft + áfa összegű közterület-használati díjat határozott meg (4. MELLÉKLET).

3.2. Ezt az ötszáznegyvenötmillió-háromszázhetvenegyezer-hatszáznyolcvannégy Ft-ot tehát az Önkormányzat kapta a GEOTORR Kft-től, de csak azért, hogy tovább is utalja „közcélú adományként” az ÖKOTÁM Alapítványnak! Az utalványozásokat, melyek nyolc részletben történtek, Morvai István volt polgármester és dr. Balázs László volt jegyző írta alá. (5-12. MELLÉKLET)

3.3. 2004. augusztus 9-én a Testület megszavazta utólag általánosságban, a szóban forgó összeg(ek) ismerete nélkül, hogy a közterület-használati díjak összegét az Önkormányzat „közcélú adományként” az ÖKOTÁM Alapítványnak átadja (36/2004. (VIII.9.) testületi határozat). A Testület vélhetően azért szavazta ezt meg, mert fogalma sem volt róla, hogy itt valójában 545 371 683 Ft (azaz az éves költségvetés több mint kétszeresének!) átutalásáról van szó. Valójában e vállalást az Önkormányzat vezetői, mint láttuk, már korábban, a 2004. június 22-i Szerződés 4. pontjában megtették – a Szerződés testületi felhatalmazás nélküli önhatalmú aláírásával!

Emeljük ki még egyszer a lényeget: a vezetők először (jún. 22-én) aláírják a konkrét összeget tartalmazó vállalást, majd hetekkel később (aug. 9-én) megszavaztatják azt a testülettel, de már a konkrét összeg elhallgatásával! (Kérdés különben itt, hogy hogyan adhat több mint fél milliárdnyi „közcélú adományt” egy alapítványnak egy (2004-ben) 267 milliós összköltségvetésű önkormányzat?! Hogy e kényelmetlen kérdést senki ne tegye fel a testületből vagy a faluból, annak a legbiztosabb módja, ugyebár, ha senki nem is tud a „közcélú adomány” nagyságáról.)

4. Fővállalkozási szerződés, kölcsönszerződés

A 2004. július 1-i Fővállalkozási szerződés (13. MELLÉKLET), mely közel bruttó 5 milliárdos (4 005 000 000 + áfa) kivitelezési árat tartalmaz, „természetesen” szintén nem volt a Testület elé víve. Hogy milyen eltúlzott költségvetésű is lett végül a beruházás, az abból is látszik, hogy egy évvel korábban még csak 650 milliósnak harangozták be a csatornaberuházást (lásd a 2003. jan. 14-i testületi ülés 1. napirendi pontjának tárgyalását). Különös, hogy az Önkormányzat „felelős” tisztségviselői közül senkinek nem tűnt fel, hogy egy év múlva pedig már pusztán maga a közterület-használati díj került ennyibe!

E szerződés 1. pontjában a Fővállalkozó vállalja az utak kivitelezés utáni eredeti állapotban való helyreállítását, ami azonban Csány esetén sajnos csak tessék-lássék valósult meg.

Az 5 millárdos csatornarendszer végátemelője Csányon

A kivitelezést a Vámosgyörk és Térsége Víziközmű Társulat vállalta finanszírozni: társulati hitelből, mely hitelfelvételhez viszont a társult önkormányzatok vállaltak – köztük Csány is – készfizető kezességet. A hitelkonstrukciót tartalmazó Kölcsönszerződéssel a jól bevált forgatókönyv szerint megint az a helyzet, hogy először (2004. június 8-án) testületi felhatalmazás nélkül aláírják a tisztségviselők a Kölcsönszerződést, majd utólag (2004. június 21-én) megszavaztatják a Testülettel a készfizető kezességvállalást, ám „természetesen” már anélkül, hogy a Kölcsönszerződés feltételeibe, részleteibe, kitételeibe beavatnák a testületi tagokat.

Elképesztő, hogy megtörténhet, hogy egy ilyen konstrukció részleteibe nem avatják be az önkormányzati képviselőket, és hogy az ilyen, milliárdos összegű szerződések (Fővállalkozói szerződés, Kölcsönszerződés) testületi felhatalmazás nélkül lettek eredetileg aláírva!

5. ÁSZ jelentés; 84 milliós visszafizetési kötelezettség

2006. február 15. és április 14. között az Állami Számvevőszék ellenőrzést végzett Csány község Önkormányzatánál az ÖKOTÁM-os csatornaberuházás kapcsán. Az ellenőrzés nyomán készült Számvevői Jelentés – túl azon, hogy megfogalmazta a jegyző, dr. Balázs László mulasztását – megállapította, hogy az Önkormányzat a 2004-2005. években a csatorna jogcímen több mint 80 millió Ft közműfejlesztési támogatást jogtalanul vett igénybe. (14. MELLÉKLET) Az ÁSZ jelentés hatására a 193/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet nevesítve Csány számára több mint 84 millió (egész pontosan: 84 083 244) Ft visszafizetési kötelezettségről rendelkezett.

A visszafizetési kötelezettséget előíró Korm. rendeletet egy év múlva a 42/2008 (IV.17.) AB határozat 5. pontja szerencsénkre megsemmisítette. (Félreértés azonban ne essék: az Alkotmánybíróság nem az ÖKOTÁM-os konstrukció törvényességéről döntött, és pláne nem konkrétan a csányi visszaélésekről. Az Alkotmánybíróság indoklásában hangsúlyozta, hogy határozatában nem a visszafizetendő összegek jogszerűségéről vagy jogszerűtlenségéről foglalt állást, hanem pusztán a Kormány által a közműfejlesztési támogatások visszafizetésére kialakított (és a Korm. rendeletben megjelent) jogi megoldást kifogásolta.) Addigra azonban, mire ez az AB határozat megszületett, Önkormányzatunk már 10 milliós nagyságrendű összeget visszafizetett a jogtalanul igénybevett közműfejlesztési támogatásból, úgyhogy ez az összeg is örökre elveszett az Önkormányzat számára.

Konklúzió

Önkormányzatunk az elmúlt hetekben kevesebb mint 13 millió Ft-ból leaszfaltozta a gazdasági bekötő utat, a temetőhöz vezető bekötő utat, a Móricz Zs. utcát és a Dózsa Gy. utcát. Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy hány utcát is lehetett volna rendbe tenni, leaszfaltozni, vagy hogy vajon mi mindent lehetett volna megvalósítani akkori áron az ÖKOTÁM Alapítványnak adományozott több mint 30 millió Ft-ból és a „közcélú adományként” átengedett több mint 545 millió Ft + áfa összegből.

Medve István polgármester

Mellékletek:

1. Keretszerződés

2. Megállapodás - Beruházásszervezés

3. Számla - Beruházásszervezés

4. Szerződés - Közterülethasználat