Ma Luca, Otília
napja van;
holnap Szilárda
napja lesz.
péntek, 2024. december 13., 22:44 Télelő Karácsony hava Álom hava
Növő hold » 96.2% látható
17 nap Újholdig
Csány földrajza
Településünk természeti földrajzának néhány jellemzője Elhelyezkedés: Csány község az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság, közelebbről a Hatvani-sík területén található. Magán viseli a kistáj jellemzőinek számos vonását. Geológia: Településünk a közép-magyarországi vonaltól északra helyezkedik el, azaz az Alpi, Kárpáti és Pannon földtani egységekről elnevezett ALCAPA-lemeztömb található a mélyben.[1] Községünk tágabb térségében több kisebb törésvonal is megtalálható. A Hevesi-sík területén emiatt viszonylag gyakoriak a gyenge földrengések. A tapasztalatok szerint a rengés epicentrumának közelsége miatt általában érzékelhetők ezek a gyenge rengések községünkben is. Legutóbbi ilyen események 2013 áprilisában voltak megfigyelhetők.[2] A geológiai események, időszakok közül számunkra a földtörténeti újidő pannóniai korszaka érdekes (12-5 millió év között). Ekkor az egész Kárpát-medencében a Pannon-beltengerben lerakódott üledékek, üledékösszletek keletkeztek. A Pannon-beltengert övező hegyekből érkező vízfolyások görgetett és lebegtetett hordaléka (homok, homokliszt, agyag) töltötte fel a medencét. A pannóniai korszak fontos azért is, mert az ekkor keletkezett homokrétegek tárolják ivóvíz-kincsünket.[3] Felszín: A Hatvani-sík átlagos relatív reliefe 5 m/km2 [4], de településünk esetén ez az adat az átlagnál kisebb, azaz nincsenek túl nagy különbségek az egyes területrészek tengerszint feletti magasságában. A felszín enyhén délkelet felé lejt. Éghajlat: Magyarország Nemzeti Atlasza alapján elmondható, hogy településünkön és környékén a napsütéses órák száma egy évben 2000 óra körüli, az éves közepes hőingás 23,0-24,5°C, a csapadék éves mennyisége 500-550 mm között alakul. A kevesebb felhőzet, a kisebb relatív nedvesség, s a szűkös és változékony csapadékmennyiség gyakran vezet nyári aszályos időszakok kialakulásához, hiszen a potenciális párolgás meghaladja a csapadék mennyiségét.[5]
Vízrajz: Községüket kettészeli az Ágói-patak, mely a Nyugati-Mátra déli részén ered és Jászdózsa külterületén ömlik a Tarnába, majd azzal együtt a Zagyvába. A Zagyva vízgyűjtő területén ez a vízfolyás nagy szerepet tölt be, hiszen a Nyugati-Mátra és a Jászság közötti fontos ökológiai folyosó. Csánytól északra halad el a Szarv-ágy nevű vízfolyás (helyi megfelelője: Tekerő), melynek szintén nagy az ökológiai jelentősége. Fábián Krisztina [1] Csontos László, 2002: A kárpát-pannon térség nagyszerkezete in: Karácson Dávid et al.: Pannon enciklopédia, Magyar Könyvklub pp. 56-57. [3] Müller Pál, 2002: Az újabb neogén in: Karácson Dávid et al.: Pannon enciklopédia, Magyar Könyvklub pp. 137-139. [4] Dövényi Zoltán, 2010: Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet [5] Bartholy Judit – Weidinger Tamás, 2002: Magyarország éghajlati képe in: Karácson Dávid et al.: Pannon enciklopédia, Magyar Könyvklub pp. 240-241.
magyar
|
||