Kulturális, építészeti emlékek

Csány jellege szerint víz menti település a Szarv-ágy patak bal partján, nagy területen szétterülő, összetett típusú, egyes részein halmazos, de általában egy központi térre összefutó, utcás jelleggel, a lakótelkekhez kapcsolódó hatalmas kertekkel. A település magját az Alvég és a Felvég déli, a Szarv-ágy patakhoz közel eső része alkotja. Az új telep az első világháború után alakult ki. A XIX. század utolsó évtizedéig csak a földesúri telkeket kerítették be, a jobbágyoké szabadon állt.

Lakóházak

A község lakóházainak uralkodó típusa a nyeregtetős, vízvetős, szarufás-gerendás ház, díszes faragású deszkaoromzattal. A XIX. században épült lakóházak közül a megye műemlékjegyzéke három lakóházat említ: a Major u. 17. sz. lakóház 1841-ben épült; a XIX. sz. második feléből maradt fenn a Major u. 29. számú, míg az 1850. évben épült a Tinódi u. 45. számú lakóház. A XIX. század első felében keletkezett Szövetkezet u. 2. számú lakóháznak még az építője is ismert, Varga Pál építette.

Dinnyés gunyhó

A dinnyetermesztéséről híres Csány történelmének egy szeletjét mutatja be a falu központjában látható dinnyés gunyhó. 

Az egykori dinnyés családok tél végén útra keltek, szétrajzottak az ország különböző részeibe, magukkal vitték a megélhetéshez, dinnyetermesztéshez szükséges felszerelést, eszközöket, és beköltöztek a férfiak által akkorra már megépített gunyhóba, mely életük színtere volt, míg ősszel haza nem költöztek.

A gunyhó előtt jellemzően virágoskert és veranda is volt, ahol a jobb idő beálltával a tűzhely is állt. A gunyhóban lakott a család, itt álltak az ágyak, a használati tárgyakat tároló ládák, és a kályha vagy tűzhely is. 

Magyarok Nagyasszonya templom

A községnek már 1696-ban volt kőtemploma, melyet Szent György tiszteletére szenteltek. 1766-ban a templom omladozott, szűknek is bizonyult, így 1776-ban új templom építése kezdődött. Építője egy gyöngyösi építőmester, aki a jászberényi templomot is építette, Ráb Károly volt. A templom befejezése áthúzódott a XIX. sz. első felére. 1944-ben a németek felgyújtották; a régi templom helyén épült fel a jelenlegi, Magyarok Nagyasszonyának szentelt templom.

      Emlékmű

     A Kultúrház előtti parkban nyert elhelyezést az első  világháborús emlékmű, melyet Pádár          Sándor kezdeményezésére 2000-ben állítottak fel.

Halász-kastély régen és ma

A Halász Aladár tulajdonát képezett, egykor a Vayak építtette kastélyt a Halász család átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Ma Idősek Otthona működik benne.