A második adventi gyertya meggyújtása

"Advent második vasárnapja van. Ma az adventi koszorún a reményt szimbolizáló gyertyát gyújtottuk meg, aminek most különösen fontos üzenete van, hiszen a várakozás örömét idén beárnyékolja a járvány, és sokaknál a szerettükért való aggodalom.

Különleges időszak a mostani, hiszen úgy próbálunk ünnepelni, hogy egyúttal vigyázunk is egymásra.

A reményt, aminek a gyertyáját ma meggyújtjuk, tápláljuk magunkban, lássuk meg a fényt az alagút végén, és tudatosítsuk magunkban azt, hogy nem vagyunk egyedül. Isten velünk van, segíteni fog.

Ez az adventi időszak csendesebb az elmúlt évek adventi időszakaihoz képest, így alkalmas arra, hogy elgondolkozzunk azon, hogy mi az, ami igazán fontos az életben. Kicsit elrendezzük magunkban a dolgokat.

Gondoljunk azokra, akiket ritkán hívunk fel, vagy beszélünk velük. Szerezzünk örömet minél többször embertársunknak, hogy ezt a nehéz időszakot együttes erővel, de a szeretet cselekedeteivel felhatalmazva vészeljük át.

A fény vonzza az embert, és ez az a szimbolika, amit az adventi koszorú is jelképez. Az, hogy hétről hétre eggyel több gyertyát gyújtunk meg, arra utal, hogy a lelkünkben is egyre nő a világosság, ahogy készülünk karácsonyra." Monostori László esperes 

 

Aranyosi Ervin – Advent második gyertya

A második is fényre lobban,

jelzi, angyal szállt a földre:

– Éljetek méltóbban, jobban,

s várjatok az újszülöttre!

Lelketeket készítsétek,

– a világ újjá születhet!

Szóljon szívből belső ének,

– nyissátok meg szeretetnek!

Legyen bennünk könyörület,

új megváltónk mikor várjuk.

A világ is szebbnek tűnhet,

ha utunkat eképp járjuk.

Találd meg a belső békét,

s majd, ha utad tisztán járod,

élvezheted eredményét,

egy csendes, békés világot…

 

Molnárné Pádár Hajnalka